Fedezd fel
a környéket!
Programok, látnivalók
„Szentivány, ahogy mi mondjuk…”
A nagyjából 100 fős község Nógrád megye apró falvakból álló részén helyezkedik el. A Cserhát délkeleti részén, erdővel körülvett területen fekszik Cserhátszentiván, amely szűk, kanyargós főutcájával és a faluban több helyen fellelhető palóc házakkal a XX. század elejének hangulatát idézi.
Az élő és élettelen természeti értékekben bővelkedő község közvetlen közelében andezit-vonulatok, patakok, források, védett növény- és állatfajok találhatóak. A településen biológiai- és geológiai tanösvényt alakítottak ki.
Kattints ide, ha még többet szeretnél megtudni a faluról!
Cserhátszentiván község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
Szentivány, mondjuk népiesen, mert évszázadokon át ez volt a hivatalos neve ennek a Nógrád (Novigrád = Neograd = Nógrád = Újvár) megyei, a Cserhát hegység völgyében Kutasó, Bokor, Alsótold, Felsőtold, Garáb társaságában egyre jobban összehúzódó községnek, melynek lakói palócosan beszélnek, de egyéb hagyományokat nem igen őriznek (a „palóc” szó is szláv eredetű, jelentése síkon/mezőn lakó, földmunkás – sokan a kunokkal azonosítják).
A faluban (szép) szokás, hogy mindenkinek (előre) köszönünk!
A csendet őrizzük, a rendet növeljük, s akkor az emberektől, növény- és állatvilágtól sok élményt kaphatunk.
A faluban forgatták Az orvos halála című filmet 1965-ben és a Mázli című vígjátékot 2008-ban.
A falu története:
A régészeti ásatások során talált leletek bizonyítják, hogy a terület az ősidők óta lakott volt. A tárgyi leletekből azt is megtudtuk, hogy szkíták és avarok is laktak a mai település környékén. A talált emlékek között van egy, az i.e. IV. és VI. század közöttről származó vas zabla-lelet is.
Az 1796-os Historia Domus 1087-et jelöli meg, mint a helyi templom építésének évét.
A község első írásos említése egy 1265-ös adománylevélen található, ahol mint „Szentivány bércét” említik. A XV. századból származó oklevelekből megtudjuk, hogy ekkor a Kökényes nemzetségből való Kothon (Katona) család a terület birtokosa.
A törökök 1542-43-ban elfoglalták és lerombolták a templomot és a falut, lakóit megölték vagy elhurcolták. A néhány évvel később kelt adózók listáján Szentivány már nem szerepel, 1572-ben pedig már pusztaként említik.
A török kiűzése után néhány család újra birtokba vette ősei földjét, és új családok is letelepedtek a területen. A falu újjáépítését és betelepítését a Konton család leányági örökösei kezdték meg, akik felvidéki tótokat telepítettek be a községbe. 1752-59-ben újjáépítették, 1771-ben bővítették a templomot. 1787-ban már közel 600 lakosa van a falunak.
1906-ban Szentivány megkapta új nevét, azóta hívják Cserhátszentivánnak. A névváltoztatásra amiatt volt szükség, hogy az országban több Szentiván nevű település is volt.
Az 1930-as években működött strandfürdőjét sokan látogatták, turizmusa jelentős volt abban az időben.
Exkluzív ajánlatunk
Quadozz velünk!
A kalandok kedvelőinek izgalmas program a quadozás. A járműveket felvezetővel és utasként is kibérelhetitek. A túra útvonala olyan környékbeli utakon vezet végig, melyek igazán látványosak és gyalog csak nehezen közelíthetők meg.
Kerékpárok
A korlátlan szabadságért
Tekerjétek körbe a falut és fedezzétek fel a környéket kerékpárral! A biciklik használata díjtalan, a házhoz jár, úgyhogy javasoljuk, hogy ha tehetitek mindenképpen használjátok ki. Így egyszerre gyorsabban és több helyre is eljuthattok, akár a szomszédos településeket is felfedezhetitek. Tipp: néha azért álljatok meg és gyönyörködjetek a tájban, higgyétek el, megéri.
Látnivalók
a környéken
Kéz kilátó
Kéz kilátó
2020-ban átadott kilátó.
Csíkszentmihályi Benjàmin által kivitelezett kilátópont. A kilátó ötlete a Farkaskútvölgyi lovaspark ötlete volt. A lovaspark azzal tűnik ki az itthoni lovardák közül hogy ménese kunfakó lovakból áll.
A kilátót Felsőtold és Hollókő között található dombos vidék egyik tisztásán találjuk.
Érdemes tudni hogy kizárólag gyalog lehet megközelíteni és a terep nem akadálymentes. Nem lehet babakocsival vagy kerekesszékkel végigjárni.
Felsőtoldról 30-40 perces kényelmes, ám kissé meredek útvonalon érjük el. Ha Hollókőről indulunk, az út nagyjából 1 órás lesz. A Felsőtoldi túrához képest ez kevésbé meredek, viszont hosszabb útvonal. Aki a környéken jár mindenképp szánja rá az időt, mert fentről lenézhet a gyönyörű Cserhát vidékére.
(Forrás: trekhunt.com)
Hollókő és hollókői vár
Hollókő és a hollókői vár
Cserhátszentivántól körülbelül 10 perces autóútra, 9 km-re található hazánk egyetlen UNESCO világörökségi listán szereplő települése, Hollókő. A 17-18. században épült falu különlegessége, hogy lakói mai napig hűen őrzik a palóc hagyományokat és az épületeket is az eredeti rendeltetésüknek megfelelően használják. A falu 58 házból és egy kis katolikus templomból áll, melyet szinte egyetlen út mentén építettek fel. Egy igazán különleges időutazás, melyet szívből ajánlunk.
Parkolás: a község végében kialakított, táblákkal jelzett fizetős parkolóban lehet.
Fontos: ünnepnapokon jellemzően belépődíjat kérnek, melyekről Hollókő weboldalán tájékozódhattok. www.holloko.hu
Hollókő mellett található a Hollókői vár, mely a falu után akár egy könnyedebb túrával is megközelíthető. A középkori épület legrégibb tornya az 1260-as években épült, tehát valóban egy igazi középkori sétát tehetünk. A vár eredetmondája pedig igen izgalmas: Kacsics András a vár építtetője elrabolta egy szomszédos nagyúr gyönyörű feleségét, hogy az éppen épülő vár egyik szobájába befalaztassa. Viszont amit nappal felépítettek falat, az éjjel eltűnt. Az asszony dajkája boszorkány volt és az ördöggel cimborált. Kérésére az ördögfiókák holló képében megjelentek és éjszaka elhordták a köveket. A legenda szerint erről kapta a vár a nevét.
Nyitva tartás: minden nap 10.00 – 17.30 között
Parkolás: a várdomb oldalában, parkolódíj ellenében
Belépődíj: az aktuális díjak a vár weboldalán megtekinthetők: www.hollokoivar.hu
Hármas forrás
Hármas forrás
gyalog kb 45 perc
Az Ecseg és Cserhátszentiván közötti turistaút mentén, a Bézma oldalában találjuk ezt az egész évben működő, hűs vizű forrást. Akármelyik irányból közelítjük meg, a szubalpin klímájú szurdok biztosan rabul ejti a szívünket.
A Közép-hegy és a Bézma között húzódó Zsunyi-patak hangulatos völgyében fakad a Hármas-forrás. Vizében nemcsak érezhetjük a vasas ízt, de a bizonyítékát is látjuk, ha a foglalat alatt szemügyre vesszük a narancsos-barnára színezett köveket. Különlegesnek mondható, hogy a kifolyó víz hőmérséklete viszonylag magas, 16-17 fok körüli. A jelenség talán összefüggésben lehet a Cserhátszentiván határában található volt strandfürdővel, amelynek medencéjét hajdan a talajból feltörő, 24 fokos vízzel töltötték meg. A helyi legenda más bizonyítékot talált a jelenségre: úgy tartják, hogy a hegy gyomrában egy sárkány rejtőzik, annak a forró lehelete melegíti fel a forrást.
Érdemes felfelé sétálni néhány méternyit a foglalattól a csordogáló erecske mentén, így egy másik, ráccsal lezárt forrásszájat is találhatunk a hegyoldalban. A névből könnyen kikövetkeztethetjük, hogy a Bézma-hegy oldalában összesen három helyen tör fel víz a felszínre.
Ha Ecseg felől érkezünk, érdemes a forrástól észak felé 200 méternyit sétálni az információs tábláig. A segítségével megismerhetjük a vidéket, az élővilágot és a forrás fakadásnak számos legendáját. A képeket látva pedig garantáltan megjön a kedvünk, hogy lesétáljunk a Zsunyi kövekkel dekorált partjára, és megkeressük a kockás siklót.
Vízminőség: A forrás a bevizsgálások alapján iható.
(Forrás: természetjaro.hu)
Bujáki várrom túra
Bujáki várrom túra
A Bujáki várat körülbelül a 13. században építhették és egyike volt azon környékbeli nyolc várnak, melyeket a bányavárosok védelmére építettek. Azonban a várat 1666-ban felrobbantották a törökök, azóta pedig nem építették újjá, azóta is ott áll a maga romantikusan romos állapotában. Az épület rom egy kisebb túrával biztonságosan körbe járható, a tetejéről pedig gyönyörű panoráma tárul elénk.
A várrom Cserhátszentivántól körülbelül 11 km-re található, ami autóval mindössze 25 perc. Parkolás a Honvéd üdülő előtti útszakasz melletti parkolóban lehetséges, ahonnan rögtön fel tudunk menni a várromhoz.
(Forrás: turistamagazin.hu)
Sasbérci kilátó
Sasbérci kilátó
autóval kb. 45 perc
A Cserhát legmagasabb pontja a 466 méter tengerszint felett kicsúcsosodó Sasbérc, melynek kilátója festői szépségű panorámával szolgál.
A tornyot az 1910-es évek végén bajor mintára Pappenheim Szigfrid Gróf építette felesége, gróf Károlyi Erzsébet kérésére. Franz Zell müncheni építész terveit Gajdóczi Lajos valósította meg. Az eltolt szintes, két részből álló építmény kettős célt szolgált. A földszinten lakott családjával a gróf erdésze, az emeleten pedig főként vadászok szálltak meg a vadászatok alkalmával. Az 1930-as évektől elhanyagolttá vált az épület, bár egészen az 1950-es évekig még laktak benne, majd azt követően szép lassan az enyészeté lett.
Az omladozó torony helyreállítása 2001-ben kezdődött meg és 2002-ben már látogatható volt. 2017-ben újabb felújításon esett át, melynek során kiváló minőségű és időtálló vörösfenyőre cserélték a teraszrész elhasználódott faanyagát, és megújult a torony belseje és környezete is.
A Sasbérc-kilátó jelenleg áprilistól októberig tart nyitva, hétvégéken és ünnepnapokon 9-től 17 óráig.
Megközelíthető Buják, Szanda, illetve Bokor irányából aszfaltozott erdészeti magánúton, amelyre a kilátó nyitvatartási idejében bárki felhajthat. Gépjárművel, kerékpárral a 300 méterrel lentebb elhelyezett sorompóig gurulhatunk, ahonnan könnyed sétával érjük el a kilátót, ami a kisgyerekeknek sem megterhelő. Gyalogosan pedig a Bujákról induló 7 kilométer hosszúságú, zöld tölgyfalevél szimbólumot viselő erdészeti tanösvényen jutunk fel a Sasbércre, amely érinti egyebek mellett a Kálvária-hegyet és Buják várát is.
A kilátó remek kirándulóhely kisgyermekes családok számára is.
Tepke kilátó
Tepke kilátó
gyalog kb. 2 óra
A kilátótoronyból átfogó panoráma nyílik a Cserhát szelídebb, nyugati dombsoraira, és méretes keleti szomszédjára, a Mátrára. A Visegrádi-hegységtől a Bükkig szemlélhetjük az Északi-középhegységet, és a csúcsra vezető túra is maradandó élmény.A Tepkén a '60-as évek óta egy acéltornyot találunk, mely további 22 méterrel toldja meg a hegy magasságát, így kiváló körpanorámát biztosít a remek fekvésű csúcsról.A csúcs neve egy régi árpád-kori falu, Tepka elnevezéséből ered.
Fotó: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
Apci tengerszem – Széleskő-bányató
Apci tengerszem – Széleskő-bányató
Cserhátszentivántól egy körülbelül 25 perces autóútra, 26 km-re találjátok Mátraalja egyik természeti csodáját, az apci tengerszemet. A tó az erdőben található, melynek egy régiandezitbánya gödrében keletkezett kristálytiszta vizét 10-15 méter magas sziklafalak határolják. Népszerű hely, viszont fontos, hogy a tóban tilos fürdeni. Autóval egy földúton szinte teljesen megközelíthető és jelzett turistaút vezet a tengerszem feletti sziklák tetején lévő kilátóhelyekre is.
Ipolytarnóci Ősmaradványok
Ipolytarnóci Ősmaradványok Látogatóközpont
autóval 1 óra, kb. 50 km
A Novohrad-Nógrád Geopark területén található az Ipolytarnóci Ősmaradványok Látogatóközpont, amelyet gyakran „magyar Jurassic Parknak” is neveznek. Jártatok már itt? Ha még nem, éppen itt az ideje annak, hogy feltérképezzétek.
A 800 méter hosszú Geológiai tanösvényen cápafogat, kövesedett fákat, levéllenyomatokat és ősállati lábnyomokat láthattok, de végigsétálhattok a 150 méter hosszú, 8-10 méter magas lomkoronasétány különleges függőhídján is. Érdekes látnivaló még a Miocén erdő, ahol mára kihalt ősállatok reprodukcióit lehet megtekinteni.
Prónay-kilátó
Prónay-kilátó
A 26 méter magas, ragasztott lucfenyőből készült Prónay-kilátó a Romhányi-hegy tetején, az Országos Kéktúra útvonalán helyezkedik el. Az emelvény több ezer turistát vonz évente a páratlan panorámának köszönhetően. A kilátó felső teraszára 128 lépcső vezet, innen a Börzsöny, a Selmeci-hegység, a Szanda-vár, a Karancs, a Mátra, a Gödöllői-dombvidék lankái, illetve a Naszály, a Pilis és a Visegrádi-hegység csúcsai is láthatóak.
Nógrádi vár
Nógrádi vár
A nógrádi vár 1108 előtt épült a Börzsöny szívében, a kővár évszázadokon keresztül királyi kézben volt. 1685-ben egy villám csapott a vár tornyába, ahol azonnal felrobbant a lőpor, így a belsővár megsemmisült, és ezután a vár többé már nem nyerte vissza eredeti állapotát. A romok mellett állva bámulatos kilátás tárul a szemünk elé, az egykor itt álló vár maradványa ma is érdekes látnivaló Nógrád megyében. Mi a várlátogatást összekötöttük egy sétával a közeli Jenői-tó partján, nektek is csak ajánlani tudjuk.
Bánki-tó
Bánki-tó
A Cserhát és a Börzsöny ölelésében található Bánk, a település a ’70-es évek óta népszerű üdülőterület. A Bánki-tó az egyik legnépszerűbb látnivaló Nógrád megyében, a festői szépségű, erdőségekkel határolt tó a Lókos-patak völgyében terül el.
A tópart maximálisan kutyabarát terület, azonban a fenntartók több táblán is kérik tőlünk, hogy ügyeljünk a környék tisztaságára. A vízpart napozáshoz, olvasáshoz és sétához is remek választás, a természetközeli, romantikus kikapcsolódás fellegvára.
Somoskő és Salgó vára
Somoskő és Salgó vára
Somoskő és Salgó vára számos magyar történelmi és irodalmi vonatkozással bír, a Medves-fennsíkon tett kirándulás ráadásul azért is népszerű, mert egy nap alatt két dicső várat is felkereshetünk, mindössze néhány kilométeres túrával.
A várak különleges panorámával ajándékoznak meg, arra azonban érdemes ügyelni, hogy a babakocsit ne hozzuk magunkkal még véletlenül sem, ugyanis a terep nem alkalmas hozzá.
Somoskő vár látnivalója: A Várhegy oldalában geológiai érdekességet jelent a híres íves bazaltömlés és a letöredezett kőzetanyagból keletkezett kőtenger.
Andezitcsúszda, Bér
Andezitcsúszda, Bér
Bér külterülete rejti Nógrád megye egyik legérdekesebb, és világviszonylatban is ritka természeti képződményét, az ún. „andezitcsúszda” kőzetet, amely a homorú formája miatt kapta nevét.A különleges geológiai érték egy kb. 8-10 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés nyomán jött létre, és az itteni kőbányászat eredményeképpen vált láthatóvá az andezit hajlott, oszlopos szerkezete.
Szanda vára
Szanda vára
A Cserhát központi részén lévő Szandaváralja település fölé magasodik a Vár-hegy jellegzetes, kettős csúcsa. Itt áll Szanda vára, ami talán nem a legismertebb látnivaló Nógrád megyében, de mindenképpen érdemes felkeresni a természeti kincsek és a kilátás miatt.A Szanda-hegyre az Országos Kéktúrát követve is feljuthatunk, vagy egy rejtett, vadregényes ösvényt is választhatunk, ha szeretjük a kalandokat.
Buddha Park, Tar
Buddha Park, Tar
A kőrösi Sztúpa 1992-ben épült Taron, Kőrösi Csoma Sándor tiszteletére. A buddhisták Kőrösi Csoma Sándort egyházuk megvilágosultjaként tisztelik, az emlékére épített kegyeleti emlékművet, Békesztúpát és a Múzeumot maga a Dalai Láma szentelte fel, és a világvallások képviselői is megáldották.
A parkban található Emlékpavilonon a világutazó érdekes életútjáról olvashatunk. A tari Buddha Parkot a békeszerető emberek zarándokhelyeként is emlegetik.Az Emlékpark területén láthatjuk továbbá a Tara Templomot – más néven Szabadító Buddha Anya Templomot -, amely az összes lény boldogságáért épült.
Samsara hangtál, Garáb
Samsara hangtál, Garáb
A SAMSARA a világ jelenleg legnagyobb hangtálja. 2018-ban öntötték Innsbruckban, Ausztriában, egy évszázados hagyományokkal rendelkező harangöntő műhelyben. SÚlya több, mint 2,5 tonna és átmérője 233 cm. A SAMSARA méreténél és erejénél fogva egy óriási lehetőség arra, hogy a hangtálak gyógyító, ellazító és tudatemelő hatását hallgatója sokszorosan élvezhesse.
Érdekessége, hogy azon túl, hogy eredeti, nepáli hangtál recept alapján készült el, beleöntöttek egy kicsi hangtálat is. Így biztosítva a hangtál vonal folytonosságát. A szentély felavató szertartásán pedig Jigthub Rinpoche áldotta meg. Mérete lehetővé teszi, hogy élő kezelések alkalmával a belsejében is tartózkodhassanak, engedve, hogy mély hangjai és mindent átható rezgései a sejtek legbelsejébe is eljussanak.
Szentkút
Szentkút
A Nemzeti Kegyhely, Mátraverebély-Szentkút Salgótarjántól délre 20 km-re található. A 21-es számú főútról Mátraverebély községnél kell letérni, ahonnan 5 km-es bekötőút visz Szentkút völgyébe.